 Magyarországon az elmúlt évtizedekben számos nagy multinacionális cég hozott létre Shared Service Center (SSC) -eket. Erről a folyamatról, ennek tapasztalatairól számos cikkben lehetett olvasni. Megpróbáltuk összegezni ezek tanulságait és megvizsgálni vajon mennyire jó hely Magyarország az SSC szektor cégei számára.
Magyarországon az elmúlt évtizedekben számos nagy multinacionális cég hozott létre Shared Service Center (SSC) -eket. Erről a folyamatról, ennek tapasztalatairól számos cikkben lehetett olvasni. Megpróbáltuk összegezni ezek tanulságait és megvizsgálni vajon mennyire jó hely Magyarország az SSC szektor cégei számára.
Mi alapján választják ki az SSC-k helyszínét?
 
Az Shared Service Center (SSC) - eket több esetben a szervezettel azonos országba telepítik, egyre gyakrabban pedig külföldi, olcsóbb helyszínekre. Ez olyan praktikus megfontoláson alapszik, hogy a kiszervezett egységeket a föld másik felére telepítve ügyfeleik igénybe vehetik a szolgáltatásokat a nap 24 órájában. Az SSC-k helyszínéről való döntésnél a vállalatok ezek mellett számos más fontos tényezőt is számításba vesznek.
 
Ezek a következők lehetnek:
•          a rendelkezésre álló munkaerő száma és képzettsége,
•          a munkabérek és azok adóvonzata,
•          a munkajogi környezet,
•          az irodabérleti piac és IT infrastruktúra fejlettsége,
•          a megközelíthetőség,
•          az életminőség, valamint az országot jellemző egyéb tényezők, így a politikai stabilitás, az adórendszer kiszámíthatósága és a korrupciós index.
 
Magyarország előnyei
 
A rendszerváltást követően kezdtek el betelepülni az SSC-k, különösen intenzívek voltak a 2000’-es évek első évei.
 
Az Shared Service Centerekről megjelent írások számos tényezőt említenek hazánk előnyeiként. Munkaerő szempontjából a következő tényezők merülnek fel: a dolgozók szakmai és iskolai képzettsége, nyelvtudása (valamely európai nyelv ismerete az angolon kívül), jó ügyfélszolgálati és problémamegoldó képessége. A humán erőforrás előnyei mellett olyan környezeti tényezők fontosságát is kiemelik, mint az infrastruktúra, ingatlanok fejlettsége („A” osztályú), központi elhelyezkedés (1000 km-s körzetben 250 milliós piac), kialakult működési feltételrendszer, magas életminőség. 
A viszonylag magas munkanélküliség is előnyt jelent az SSC-k számára, hiszen bővebb körből meríthetik potenciális dolgozóikat, akikről úgy írnak, mint akikre az „európai munkakultúra” jellemző. Magyarországon a munkaerő kínálat a szervezetek „anyaországához” képest olcsóbban dolgozik, azonban az utóbbi években rengeteg SSC-t vonzó ázsiai országoknál (pl. India, Fülöp-szigetek) jelenősen több bérért. Hazánk elsősorban a hasonló befektetői háttérrel és munkaerő kvalitással rendelkező Lengyelországgal „vetélkedik” az SSC-k megnyeréséért.
 
Magyarország korlátai, kihívásai
 
Azt olvastuk a témában fellelhető cikkekben, hogy az SSC-s szakmában dolgozók részéről finom, ám határozott hangon érkezik az állam felé kritika, miszerint nem ismeri fel a szektorban rejlő lehetőségeket, amelyekkel a nemzetgazdaság javára lehetne, vagyis nem „vetélkednek” rendesen az SSC-k hazánkba vonzásáért. Iparági szakértők és a Shared Service Center vezetők szerint szükség lenne több állami szervvel folytatott nyílt párbeszédre, állami elismertségre, figyelemre. Bíznak benne, hogy a befektetési, szabályozási környezet elismeri, további ösztönzőkkel segíti új központok idetelepülését, meglevők versenyképességének megóvását. Emellett fontosnak tartják az országimázs építését, így az országról szóló negatív hírek csökkentését a nemzetközi sajtóban.
 
Egy „forró téma”, ami még Magyarország történelmi-földrajzi adottságaihoz kapcsolódik, a Budapest-központúság „hátránya”. Az SSC-k többnyire negyed millió lakos feletti városokban kívánnak települni, így hazánkban csak a főváros kerülhet szóba. Pintér Mónika, a PricewaterhouseCoopers SSC tanácsadás üzletágért felelős igazgatója a Randstad Hungary előadásán azt hangsúlyozta, hogy a kisvárosoknak össze kellene fogni és kialakítani olyan régiókat, amelyek biztosítani tudják a szolgáltató központok működéséhez szükséges feltételeket, mivel egy-egy kisváros egyedül nem versenyezhet a kelet-közép-európai régió nagyjaival. Ebből a szempontból pozitív tényezőnek értékelhető, hogy a jelenlegi állami támogatási rendszer különösen támogatja a Közép-Magyarországon kívüli régiókat (EU-s társfinanszírozással) megfelelő összegű beruházás és bizonyos számú munkahely teremtése esetén.
A Magyarországra települő SSC-k 2010-es megtorpanása ellenére, amely elsősorban a „konkurens” országok megjelenésének volt köszönhető, jelenleg 2000 új SSC-s munkahely (tíznél több érdeklődő vállalat) létrehozásáról folyik tárgyalás.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

 
                                                                 
                                                                