Magyarországon az elmúlt évtizedekben számos nagy multinacionális cég hozott létre Shared Service Center (SSC) -eket. Erről a folyamatról, ennek tapasztalatairól számos cikkben lehetett olvasni. Megpróbáltuk összegezni ezek tanulságait és megvizsgálni vajon mennyire jó hely Magyarország az SSC szektor cégei számára.

Mi alapján választják ki az SSC-k helyszínét?
 
Az Shared Service Center (SSC) - eket több esetben a szervezettel azonos országba telepítik, egyre gyakrabban pedig külföldi, olcsóbb helyszínekre. Ez olyan praktikus megfontoláson alapszik, hogy a kiszervezett egységeket a föld másik felére telepítve ügyfeleik igénybe vehetik a szolgáltatásokat a nap 24 órájában. Az SSC-k helyszínéről való döntésnél a vállalatok ezek mellett számos más fontos tényezőt is számításba vesznek.
 
Ezek a következők lehetnek:
•          a rendelkezésre álló munkaerő száma és képzettsége,
•          a munkabérek és azok adóvonzata,
•          a munkajogi környezet,
•          az irodabérleti piac és IT infrastruktúra fejlettsége,
•          a megközelíthetőség,
•          az életminőség, valamint az országot jellemző egyéb tényezők, így a politikai stabilitás, az adórendszer kiszámíthatósága és a korrupciós index.
 
Magyarország előnyei
 
A rendszerváltást követően kezdtek el betelepülni az SSC-k, különösen intenzívek voltak a 2000’-es évek első évei.
 
Az Shared Service Centerekről megjelent írások számos tényezőt említenek hazánk előnyeiként. Munkaerő szempontjából a következő tényezők merülnek fel: a dolgozók szakmai és iskolai képzettsége, nyelvtudása (valamely európai nyelv ismerete az angolon kívül), jó ügyfélszolgálati és problémamegoldó képessége. A humán erőforrás előnyei mellett olyan környezeti tényezők fontosságát is kiemelik, mint az infrastruktúra, ingatlanok fejlettsége („A” osztályú), központi elhelyezkedés (1000 km-s körzetben 250 milliós piac), kialakult működési feltételrendszer, magas életminőség.

A viszonylag magas munkanélküliség is előnyt jelent az SSC-k számára, hiszen bővebb körből meríthetik potenciális dolgozóikat, akikről úgy írnak, mint akikre az „európai munkakultúra” jellemző. Magyarországon a munkaerő kínálat a szervezetek „anyaországához” képest olcsóbban dolgozik, azonban az utóbbi években rengeteg SSC-t vonzó ázsiai országoknál (pl. India, Fülöp-szigetek) jelenősen több bérért. Hazánk elsősorban a hasonló befektetői háttérrel és munkaerő kvalitással rendelkező Lengyelországgal „vetélkedik” az SSC-k megnyeréséért.
 
Magyarország korlátai, kihívásai
 
Azt olvastuk a témában fellelhető cikkekben, hogy az SSC-s szakmában dolgozók részéről finom, ám határozott hangon érkezik az állam felé kritika, miszerint nem ismeri fel a szektorban rejlő lehetőségeket, amelyekkel a nemzetgazdaság javára lehetne, vagyis nem „vetélkednek” rendesen az SSC-k hazánkba vonzásáért. Iparági szakértők és a Shared Service Center vezetők szerint szükség lenne több állami szervvel folytatott nyílt párbeszédre, állami elismertségre, figyelemre. Bíznak benne, hogy a befektetési, szabályozási környezet elismeri, további ösztönzőkkel segíti új központok idetelepülését, meglevők versenyképességének megóvását. Emellett fontosnak tartják az országimázs építését, így az országról szóló negatív hírek csökkentését a nemzetközi sajtóban.
 
Egy „forró téma”, ami még Magyarország történelmi-földrajzi adottságaihoz kapcsolódik, a Budapest-központúság „hátránya”. Az SSC-k többnyire negyed millió lakos feletti városokban kívánnak települni, így hazánkban csak a főváros kerülhet szóba. Pintér Mónika, a PricewaterhouseCoopers SSC tanácsadás üzletágért felelős igazgatója a Randstad Hungary előadásán azt hangsúlyozta, hogy a kisvárosoknak össze kellene fogni és kialakítani olyan régiókat, amelyek biztosítani tudják a szolgáltató központok működéséhez szükséges feltételeket, mivel egy-egy kisváros egyedül nem versenyezhet a kelet-közép-európai régió nagyjaival. Ebből a szempontból pozitív tényezőnek értékelhető, hogy a jelenlegi állami támogatási rendszer különösen támogatja a Közép-Magyarországon kívüli régiókat (EU-s társfinanszírozással) megfelelő összegű beruházás és bizonyos számú munkahely teremtése esetén.

A Magyarországra települő SSC-k 2010-es megtorpanása ellenére, amely elsősorban a „konkurens” országok megjelenésének volt köszönhető, jelenleg 2000 új SSC-s munkahely (tíznél több érdeklődő vállalat) létrehozásáról folyik tárgyalás.