Számos ügyfelünk foglalkoztat vagy szeretne együtt dolgozni Magyarországon élő külföldi diákokkal, ezért összeszedtük, melyek ennek a lehetőségei és szabályai.
EU-n belüli országból érkező diák
Azoknak a diákoknak, akik külföldön, azaz egy másik EU-tagállamban szeretnének továbbtanulni, meg kell teremteniük a kint tartózkodásukhoz szükséges anyagi feltételeket, finanszírozniuk kell jövedelemtámogatás nélkül a kinti életet. Változó, hogy a tanulmányokhoz és megélhetéshez szükséges forrás a szülőktől, házastárstól vagy épp önerőből származik.
A más EU tagállamban tanuló uniós állampolgárok azonos feltételek mellett vállalhatnak diákként munkát, mint az adott tagország saját polgárai. Semmilyen munkavállalási engedélyre nincsen szükség, még teljes munkaidő esetén sem.
Egyes országok nem korlátozzák a heti munkaidőkeretet, viszont egy részük meghatározza, hogy tanulás mellett egy adott félévben mennyit lehet maximum dolgozni.
Adózási és társadalombiztosítási szabályozás
Ha egy diák egy évből több, mint 183 napot másik uniós tagországban él, akkor ott rendelkezik adóügyi kötelezettséggel. Tehát, ha a tanulmányok mellett munkát is vállal, akkor a megkeresett bére után az adott országban keletkezik adó- és társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége. Előfordulhat, hogy az az ország, ahol a tanulmányokat folytatja a diák, megadóztatja őt a más országban szerzett jövedelme után is (pl. diákmunka során a nyári szünetben a saját hazájában megkeresett bér, bevallásra kötelezett jövedelem lehet abban az országban, ahol a tanul és egyes esetekben adóznia is kell utána). Sok uniós ország kötött megállapodást a kettős adóztatás elkerülése végett.
Foglalkoztatási formák
Hazánkban egyre népszerűbb, főként a külföldi tulajdonban álló vállalatok esetében a külföldi diákok szakmai gyakorlatra történő fogadása, foglalkoztatása. Egyrészt a multikulturális szemlélet miatt színesebb lesz a munkavállalói közösség, másrészt számos előnnyel jár a társaság számára. A kifizetett díjazás a külföldi diákok számára az 1995. évi CXVII. személyijövedelemadó-törvény 1.számú mellékletének 4.4 pontja alapján adómentes kifizetésnek minősül, értékhatár nélkül. Ennek feltétele, hogy a diák külföldi középfokú vagy felsőfokú intézmény nem magyar állampolgárságú tanulója vagy hallgatója legyen, amit személyi gazolványának, útlevelének, valamint az eredeti (nem magyar) lakcímet igazoló dokumentumainak másolatával kell igazolnia, de megfelel a tanulói/hallgatói jogviszonyról szóló dokumentum másolata is. A szakmai gyakorlatra fogadott diákok nem lesznek biztosítottak. (2021a és 2021c)
Amennyiben rendes munkaviszonyban veszik fel a külföldi diákot, ugyanazok az adózási feltételek vonatkoznak rá, mint a magyar munkavállalókra. Mivel biztosított lesz, ezért a 15% SZJA befizetési kötelezettség mellett még járulékfizetési kötelezettsége is van, ami 18,5 %.
Ha a diákot munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal, pl. megbízási szerződéssel foglalkoztatják, a díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles lesz. Ebben az esetben, a munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben, lehetőség van költségelszámolásra az SZJA törvény 3. sz. melléklete szerint. Ezeket a költségeket vagy tételesen számlával kell igazolni, vagy egyszerűsített esetben egy 10 %-os költséghányadot érvényesíthet a diák, ahol a bevétel 90 % minősül jövedelemnek. Az SZJA 15 % ebben az esetben is. A diákok nem lesznek biztosítottak, csak abban az esetben, ha a havi díjazás eléri a minimálbér összegének 30 %-át illetve naptári napokra bontva annak 30-ad részét. Ha ez megvalósul és a diák biztosított lesz, 18,5 % társadalombiztosítási járulékot is kell fizetnie, amit a foglalkoztató von le a bérből és küldi el a NAV-nak. (2021c9
Ha egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazunk egy külföldi diákot, akkor a következő feltételeknek kell teljesülnie: legfeljebb 5 egymást követő napon, egy naptári hónapon belül max 15 napig és egy éven belül max 90 napig lehet foglalkoztatni őket. Napi 1000 Ft adót kell fizetni utána. (2021 c)
Harmadik országbeli diák
Kérdésként merülhet fel, hogy az Európai Gazdasági Térségen kívüli, harmadik országbeli államból szakmai gyakorlatra fogadott hallgatók esetében a szakmai gyakorlatot biztosító gazdasági társaságnak vannak-e egyéb teendői.
A kérdés megválaszolásához
- a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről,
- az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről,
- a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint
- a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről és
- a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet előírásait
kell alkalmaznunk. (2021a)
A rendelet alapján a harmadik országból érkező diák diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretén belüli foglalkoztatásához nincs szükség engedélyre, ha a hallgatói jogviszony valamilyen felsőoktatási intézménnyel fennáll, de ettől függetlenül a munkaügyi központ felé be kell jelenteni a foglalkoztatás megkezdésének napját és a megszűnését is legkésőbb 2 nappal a megszűnést követően. (2021a)
Forrás:
jogpontok.hu
https://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2021 letöltés
2021 a: https://europa.eu/youreurope/citizens/education/university/working-while-studying/indexamp_hu.htm
2021 c: file:///C:/Users/bodro/Downloads/72_A_diakok_munkavallalasa_20210528%20(1).pdf
#mirage #mirageproject #amif #EUprojects
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.