Apáknak több szülőséget! Egyenlő bánásmódot!

apa.jpg

Apukáknak több szülőséget, anyukáknak több munkalehetőséget!

Imádok APA lenni! Írhatnám, hogy nehéz, könnyű, kialszom magam, nem tudom kialudni magam, fárasztó, pihentető, de nem írom, mert ahány apa, család, gyerek, mindenkinek más nehéz vagy könnyű. Szóval „csak” annyi: Imádok APA lenni!

ÉS követelem az egyenlő bánásmódot!

Két egymáshoz közeli időpontban ért élmények (is) elgondolkodtattak ezen.

Nőként kisgyermekkel munkába állni gyakori téma mostanában. Hallani külföldi példákról, civil és mindenféle kezdeményezésekről, statisztikákról, gazdasági és pszichológiai szempontokról, meg mindenről ebben a témában.

A megoldási kísérletek hatékonyak-e vagy sem, szerintem, egy- két év távlatában megmondhatatlan.

Ellenben, mi a helyzet azzal a kérdéssel, hogy annak az apának milyen lehetőségei vannak, aki részt vesz, venne gyermeke nevelésében, oly módon és szinten, hogy amikor ő marad otthon a gyermekkel, az ne csökkentett üzemmódot jelentsen.

Egy munkahely, két munkahely, késői megbeszélés, rugalmas munkaidő satöbbi. Ez is egy szempont, de most én nem erre gondolok, hanem arra, hogy a gyermekekkel töltött időben milyen társadalmi „nyomás” térít, térítene el bennünket, férfiakat a teljes-értékű szülőségtől.

Íme a fent említett két történetecske:

1. Egyik gyermekem kórházi kezelésre, műtétre szorult. Ez egy éjszakás kórházi benntartózkodással járt, ezért feltettük a kérdést, ki aludjon bent vele. Ő engem választott. Nem esett rosszul. Eljött a nagy nap, regisztráltunk a betegirányításon, jeleztük, én alszom vele. Ekkor érkezett az első csodálkozó, enyhén értetlenkedő pillantás. Ismételt  és határozott adatközléssel eloszlattuk a kételyt. Érkezés az osztályra. Nővérek ránéznek a számítógépre, aztán ránk, aztán a gépre és megint ránk. Jól látjuk, apuka alszik bent a gyerekkel? hangzott el a kérdés. Válasz: Igen.  Reakció: Szóval, akkor, hogy is lesz… Teljes zavar, ilyen még nem volt, vagy nem sűrűn. Igyekeztem oldani a feszültséget, ezért jeleztem van nálam alvós ruha, nem vagyok perverz sem, sőt kétgyermekes férj vagyok. Kevés volt. Külön kórtermet akartak adni, meg mi lesz a többi gyerekkel. Szerintem titkon lemondták a többi kiskölyköt, mert végül gyermekemmel ketten voltunk a szobában.  Senki nem volt gonosz vagy rosszindulatú, de ott volt a nyelvük hegyén, hogy anyukának kellene bent aludnia. Egyszerűen csak szokatlan volt, és ez nem így szokott lenni, és ez anyai feladat. Jelentem minden rendben volt.

2. Óvodai élet kezdődött egyik gyermekem életében. Mielőtt elindult az ovi, gyermekem jövendőbeli nevelői családlátogatásra érkeztek hozzánk. Feleségemnek aznap halaszthatatlan dolga volt, ezért én fogadtam őket. Bemutatkoztunk, megnéztük a lakást, gyerekszobát, beszélgettünk, téma volt a gyermek szokásai, kedvenc játékai, majd óvó nénik elhagyták a fedélzetet.

Feleségem vitte a gyerkőcöt első nap az életkorának megfelelő fejlesztést biztosító intézménybe, s hazahozott egy kérdőívet, melyet egyébként családlátogatáskor szoktak kitölteni, csak engem nem akartak terhelni.  Tele volt olyan kérdéssel, amit csak anya tud a gyermekről: mikor és hol született, ja igen, a nevét is be kellett írni, van-e allergia, milyen oltásokat kapott (Oltási kiskönyv alapján kellett kitölteni), és további, apa előtt titkos információ.

Szintén nem rosszakarat vezérelte a óvó néniket, csak a tapintat vagy valami más. Az, hogy ezt anya úgy is jobban tudja, illetve ezeket anya szokta tudni.

Kérem, vagy követelem (ezt még nem tudom), hogy ne szorítsanak bele egy olyan szerepbe, amiben én nem akarok lenni, inkább segítsenek, hogy simán vegyem az akadályokat, már csak azért is, mert anyának is lehet úgy dolga, hogy nekem kell a gyermekekkel lennem, és ha addig nem gyakorlok, elbukunk!

Szóval, anya munkavállalási lehetőségének javítása, gazdasági, mentális és a pszichés okokon kívül azért is remélem, hogy a férfiak és nők egyenlősége a gyermeknevelésben könnyebben és gyorsabban lesz természetes, mint a szelektív hulladékgyűjtés, mert Imádok APA lenni.  Köszi!

A bejegyzés trackback címe:

https://victum.blog.hu/api/trackback/id/tr555513562

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása
victum.blog.hu