A Victum, mint a kkv szektor fejlesztési mentora, üzleti megoldásokat bemutató sorozata első részében az ún. freemium modellt mutatjuk be érthető nyelven!

Hogyan lehet sikeres az „Add ingyen” üzleti modell?

Az „add ingyen” elgondolást szakmai nyelven freemium üzleti modellnek nevezik, azaz legalább egy ügyfélcsoport élvezze folyamatosan az ingyenes ajánlat nyújtotta előnyöket. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nem fizető ügyfelek költségeit az üzleti koncepció másik célcsoportja fizeti.

Az elmúlt években az ingyenes üzleti ajánlatok száma robbanásszerűen megugrott, különösen az interneten. Természetesen mindenki joggal teszi fel a kérdést; hogy lehet bevételt csinálni abból, ha valamit ingyen adunk, illetve, nem kerülünk a „gagyi” kategóriába az ingyenes szó elhangzása után? A kérdés jogos lehet? Az üzleti életben számos mindenki által jól ismert példa cáfol rá a félelmekre. Ki ne ismerné a METROPOL (korábban Metró ingyenes lap), Flickr, Google, Skype, szolgáltatásait! Nem csak a szolgáltató iparra jellemző az ingyenesség. Ide sorolható a Wilkinson is, aki borotvapengéket gyárt. Egyik vállalatot sem sorolnám a gagyi kategóriában. Természetesen a digitális technológiák és az internet fejlődése nagyban hozzájárult az ilyen koncepciók megvalósításához.

Ebben a cikkben három különböző koncepciót szeretnék bemutatni, amikből kiderül, hogy a freemium modell igenis járható és sikeres üzleti koncepció.

A három üzleti modell minta a következő:

• hirdetés alapú
• ingyenes alap szolgáltatás
• csali és horog modell

Hirdetés alapú:

A hirdetés mindenki által ismert, jól bejáratott bevételi forrás, nap, mint nap találkozunk vele különböző platformokon. A hirdetésekre támaszkodó üzleti modelleket úgynevezett sokszereplős modelleknek szokták hívni. Hiszen a modell egyik oldalán megjelennek a felhasználók, akik az ingyenesség előnyeit élvezik, a másik oldalon pedig azok helyezkednek, akik a hirdetési felülettől várnak bevételt.

Itt érdemes újra hivatkozni a már korábban említett napi lapra, a Metropolra. Az újság úgy tudott belépni ebbe az iparágba, hogy olyan sajtóorgánumot hozott létre, ami ingyen van. Természetesen ezt az előnyt könnyű felismerni. A koncepció további súlypontja a következő, forgalmas közlekedési csomópontokban terjesztik mozgó „árusok” vagy elvihető önkiszolgáló gyűjtő ládákból. Ehhez természetesen ki kellett építeni egy saját elosztási csatornát, ám a beruházás hamar megtérült, hiszen alacsony költségen nagy mennyiségű fogyasztóhoz jutottak el. És végül, de nem utolsó sorban nagyon pontosan meghatározták a célcsoportot, ingázó emberek, akik az utazás közben szórakoztatni szeretnék magukat. A célcsoport pontos definiálása és igényeinek megismerése nem csak a terjesztést könnyítette meg, de hozzájárult a szerkesztői költségek csökkentéséhez is, mivel olyan lapot kellett létrehozni, amely éppen csak kielégíti az információk utáni vágyakozást. Így azt is könnyedén megtudták határozni, hogy az iparágon belül kik a versenytársaik. Hiszen ők nem a nagy múltú nagy tartalmú napilapokkal versenyeznek.

Az üzleti elképzelés két oldala:

• Minimalizált szerkesztői költségek, éppen megfelelő minőség
• Folyamatosan nagy lapszám, forgalmas nagy közlekedési csomópontokban, ingyenes újság.

Természetesen a fenti bemutatott példa nem biztos recept a sikerre, a piaci környezet folyton változik. Ezért érdemes a piacot folyamatosan figyelni, a kihívásokra és veszélyekre időben reagálni.

Az új kihívásokra a True/Slat megfelelően reagált

http://en.wikipedia.org/wiki/True/Slant

Ingyenes alap szolgáltatás:

Ez a koncepció jobbára internet alapú üzleti modelleket takar, amelyek az ingyenes alapszolgáltatásokat összekötik a fizetős prémium szolgáltatásokkal. Ennek a modellnek a jellegzetessége a nagy felhasználó tábor, amely jól jár a minden fajta adatgyűjtést szolgáló kérdőív kitöltés mellőzésével. Ezen ügyfelek nagy része soha nem lesz fizetős ügyfél. Az ügyfelek 15-10 % válik prémium fizetős ügyféllé. Ez a kis ügyfélcsoport fedezi az ingyenes felhasználók költségeit. De ez csak úgy kivitelezhető, ha a többségben lévő felhasználók általa igénybe vett ingyenes ajánlat nem jelenet nagy költséget. Két nagyon fontos dologra kell odafigyelni az efféle ingyenes modell során.

Mennyi az átlag költsége az ingyenes felhasználók kiszolgálásának?

Milyen arányban válnak az ingyenes felhasználók fizetőssé. Ebben az esetben érdemes támaszkodni az iparági elemzésekre várható trendekre.

 Csali és horog modell:

Ez a modell egy ingyenes kezdeti ajánlattal csábítja vásárlásokra az ügyfelet. Abban bízik, hogy további vásárlásokra kerül sor, így tud nyereséget realizálni. A bevétel az ingyen adott termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó termékhez köthető. Ezt a mintát „mézesmadzag” vagy „borotva és penge” néven ismeri a szakirodalom. Ehhez a modellhez jól átgondolt bevétel és költség számítások kellenek. Hiszen az ingyenesség miatt kezdetben számítani kell a veszteségre.

Ezt mintát követik a mobil kommunikációs cégek, a tinta sugaras nyomató gépeket gyártó cégek is.

Ennek az üzleti stratégiának első ismert formája King C. Gillette-től származik.

Az elgondolás a következő volt; piacra dobta az első eldobható borotvapengét, úgy hogy ingyen adta a borotvanyelet. Így teremtett igényt a borotvapengéknek. Ez biztosította Gillette számára, hogy még ma is a világ egyik vezető cége az iparágban. Az elképzelés sarokpontja az, hogy a két alkotóelem nagyon szoros kapcsolatban van egymással, ami kizárólagosságot jelent a penge és a nyél között. Így a cég jelentős előnybe került a konkurenciával szemben.

 Skype:

Az egyik kedvenc vállalatom a Skype. Ez a cég módfelett érdekes példája annak az üzleti modellnek, amit vizsgálunk. Ugyanis a telekommunikációs piacon való megjelenésével sikerült az egész piacot felforgatnia, azzal hogy elérhetővé tette az ingyenes telefonhívást az interneten keresztül. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy a Skype kifejlesztette azonos névre hallgató szoftverét, amely számítógépen és okostelefonon egyaránt fut. A programot vagy alkalmazást és az internet használva ingyen hívhatunk más Skype felhasználókat.

Költségszerkezet oldalról érdemes megközelíteni a Skype stratégiáját. A cégnek nem jelentenek különösebb terhet az ingyenes hívások, hiszen ezeket az interneten keresztül bonyolítja egy úgynevezett peer – to – peer technológia segítségével. Ez a technológia a felhasználói hardvert és az internetet használja kommunikációs csatornaként. Így a Skype hatalmas versenyelőnyre tett szert, hiszen nem kell költséges saját hálózatot kiépítenie, fenntartania, és ügyfelei szinte bárhol a világon képesek kapcsolatot teremteni egymással. Csak minimális infrastruktúrára van szüksége, hogy kiszolgálja a háttérszoftvereket, a felhasználói fiókokat, és a szervereket. És most következik a bevételi forrás oldal. Az ügyfeleknek csak abban az estben kell fizetniük, ha Skype rendszerből vezetékes vagy mobilhálózatokat hívnak. Ezt a Skype Out prémium szolgáltatással tehetik meg, minimális díjakért cserébe. Igaz a fizetős felhasználók létszáma alacsony az ingyenesekéhez képest. De az elképzelés sikerességét a következő adatok alá fogják támasztani.

2010-ben 406,2 millió $- ós bevétel, a cég alapítása óta (2003). 2013-ban több mint 70 millió felhasználót számláltak.

És íme, a Skype újítása, amit a Microsofttal közösen fejlesztettek ki. A valós idejű fordító.

http://index.hu/tech/2014/05/28/valos_ideju_forditoval_keszul_a_skype/

Hamarosan folytatjuk izgalmas és eredményes üzleti modellek, történeteket bemutató sorozatunkat!

Ironside